Közlemény a Szikszói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője által.

Az idei évben a médiában is többször megjelent már, hogy a 2018. előtt létesített kutakra úgynevezett fennmaradási engedélyt kell kérni.

Magyarország ivóvízellátása jelenleg 95%-ban felszín alatti vízkészleteinkből történik. Az Országgyűlés, és a Belügyminisztérium már sokat foglalkozott az ország területén nagy mennyiségben megtalálható, illegálisan létesített kutak által okozott problémákkal.

Az Országgyűlés 2017. évben is módosította a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.), amely 2018. január 1. lépett hatályba. A módosítás értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.

Az ügyben a legutóbbi fejlemény hogy, az Országgyűlés által a 2018. július 20-i rendkívüli ülésnapján elfogadott, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénynek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló törvény 1. §-a és 4. §-a – melynek célja olyan szabályozás kialakítása lett volna, amely 80 méteres kútmélységig nem teszi szükségessé sem engedélyezési, sem bejelentési eljárás lefolytatását – alaptörvény-ellenes az Alkotmánybíróság  határozata alapján (13/2018. (IX. 4.) AB határozat), így a 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, 2018. december 31-ig lehet bírság mentesen engedélyeztetni..

Az utóbbi időben rengeteget foglalkozott a média az engedély nélkül fúrt vízilétesítmények (a továbbiakban: kutak) engedélyeztetésének témakörével. A lakosság körében 2016-ban már közfelháborodást váltott ki a sok esetben több évtizeddel (esetleg 100 évvel) ezelőtt létesített ásott és fúrt kutak legalizálása érdekében megalkotott törvény. Az Országgyűlés 2016. után (részben a jegyzők nyomására) 2017. évben is módosította – sajnos csak kismértékben – a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvényt (a továbbiakban: Vgtv.), amely 2018. január 1. lép hatályba. A módosítás értelmében mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak. Tehát a Vgtv. szinte csak ennyiben enyhült, hogy nemcsak a 2016. június 4. napját megelőzően létesített kutakra hirdet moratóriumot, hanem ezt az átmeneti időszakot tolja ki 2017. december 31-ig.

Milyen engedélyt ad ki a jegyző?

A kutak megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Abban az esetben, ha a vízkivételt biztosító kút vízjogi engedély nélkül került megépítésre, vagy attól eltérően került megvalósításra, fennmaradási engedélyt kell kérni.

Tekintettel arra, hogy a Vgtv. nem tesz különbséget a vízkivételt biztosító kutak között, így ezek utólagos engedélyezésének hatásköre megoszlik a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörrel rendelkező jegyző, illetve a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező fővárosi, és a kijelölt megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok (a továbbiakban: katasztrófavédelmi igazgatóság) között.

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V.22.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a jegyző engedélye szükséges

  1. olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a

következő feltételeket együttesen teljesíti:

  1. aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
  2. ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
  3. ac) nem gazdasági célú vízigény;
  1. az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.

Fontos, hogy a fennmaradási engedélyezési eljárást a jogalkotó kiterjesztette mind az ásott, mind a fúrt kutakra. Vagyis minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek.

Amennyiben az előző feltételek közül bármelyik nem teljesül, akkor nem a jegyző, hanem a katasztrófavédelmi igazgatóság hatáskörébe tartozik a kút fennmaradási engedélyezési eljárása!

Sokan nem tudják, de a ház körüli szikkasztók létesítése is engedélyhez kötött.

A jegyző engedélye szükséges az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez. A szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény akkor engedélyezhető, ha

  • az ingatlan mentén a szennyvízelvezető törzshálózat még nem épült ki, vagy az ingatlannak a megvalósított közműbe történő bekötése – a megvalósítás műszaki költségeihez képest – aránytalanul nagy költséggel jár, továbbá
  • a szikkasztásra a talaj alkalmas, a talajvízháztartást kedvezőtlenül nem befolyásolja a talajt, a talajvizet, egyéb felszín alatti vizet vagy más befogadót károsan nem szennyez, és elszennyeződéssel nem veszélyeztet, valamint
  • a szennyvíz elhelyezése vízgazdálkodási, közegészségügyi, környezetvédelmi vagy egyéb érdeket nem sért, és megfelel az építmények kialakítására és elhelyezésére vonatkozó jogszabályoknak.

A vízkivételt biztosító vízilétesítmények legalizálására vonatkozó moratórium a szikkasztó létesítmények engedélyeztetésére nem vonatkozik, tehát aki engedély nélkül létesít szikkasztót, azt a hatóság megbírságolja.

Vízjogi fennmaradási engedélyezés

A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt tervdokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet (a továbbiakban: KHVM rendelet) szerint. Fontos, hogy a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII.23.) KvVM rendelet (a továbbiakban: KvVM rendelet) szerint tervdokumentációt csak olyan tervező készítheti, aki a Magyar Mérnöki Kamara erre följogosító szakterületi tervezői jogosultságával rendelkezik. A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelemnek tartalmazni kell a KHVM rendelet által előírt adatokat. Az eljárás mentes a díjfizetési kötelezettség alól

  • az öntözési berendezések vagy az öntözőtelepek engedélyezési eljárása, ha arra a vízhasználat engedélyezése keretében kerül sor;
  • a vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása 2018. december 31-ig.

A kérelemhez csatolni kell a tervdokumentációt és a tervező mérnöki jogosultságát igazoló igazolásokat a KHVM rendelet szerint.

A fennmaradási engedélyezési eljárás során szakértőként be kell vonni az illetékes Katasztrófavédelmi Igazgatóságot annak megállapítására, hogy a kút nem veszélyeztet karszt- vagy rétegvíz készletet.

Csak a szakhatósági hozzájárulás, valamint a szakértői vélemény esetén adhat ki a jegyző fennmaradási engedélyt!

Milyen kútra kell fennmaradási engedélyt kérni?

Fontos, hogy a fennmaradási engedélyezési eljárást a jogalkotó kiterjeszti mind az ásott, mind a fúrt kutakra. Vagyis minden olyan kútra vonatkozóan fennmaradási engedélyt kell kérni, amelyet engedély nélkül létesítettek.

A locsolási céllal létesült kutak fennmaradási engedélyeztetése esetében is szükséges-e a szakhatóság bevonása?

Csak akkor kell a szakhatóságot bevonni, ha a kút ivóvíz igény kielégítésére szolgál. Vagyis amennyiben van vezetékes ivóvíz az ingatlanon és a kút pl.: csak locsolásra, vagy állatitatásra szolgál és ez nem gazdasági célból használják, akkor nem kell a Népegészségügyi Főosztályt szakhatóságként bevonni. A szakhatóság az eljárása során a kérelmezőt akkreditált  laboratórium vízmintavételre kötelezi és megfelelő vízminőség esetén adja meg a szakhatósági hozzájárulását.

A vízgazdálkodási bírság

A Vgtv. 2018. december 31-ig mentesíti a vízgazdálkodási bírság kiszabása alól azokat a létesítőket, akik a Vgtv. módosítása előtt létesítettek kutat. Azonban aki 2018. december 31-ig nem kér fennmaradási engedélyt az engedély nélkül fúrt kútra, annak 2019. január 1-től vízgazdálkodási bírságot kell fizetni.

A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot. A fentiekből is látható, hogy a jogalkotó csupán a kutak engedélyeztetési eljárását tette díjmentessé, a tervdokumentáció készíttetése a továbbiakban is jelentős terhet ró a létesítőkre.

ÖSSZEFOGLALVA

A jelenleg hatályos jogi szabályozás értelmében tehát minden kút – legyen az akár ásott, vagy fúrt kút- megépítéséhez, átalakításához, üzemeltetéséhez és megszüntetéséhez vízjogi engedély szükséges. Ha a kút engedély nélkül létesült, vagy esetleg attól eltérően került kialakításra, ebben az esetben szükséges úgynevezett vízjogi fennmaradási engedélyt kérni.

Jegyzői hatáskörbe, mint helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe az alábbi esetek tartoznak:

  • A kút nem érint karszt- vagy rétegvizet;
  • 500 m3/év vízigénybevétel alatti;
  • a kút épülettel rendelkező ingatlanon van;
  • magánszemély a kérelmező;
  • a kút házi ivóvízigény és a háztartási igények kielégítését szolgálja;
  • a kút nem gazdasági célú vízigényt szolgál.

Minden más esetben a Katasztrófavédelmi Igazgatóság illetékes szerve jár el. Az eljárás 2018. december 31-ig mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség alól, ez nem azonos az illetékkel.

Fontos, hogy a jogszabályok előírásai alapján mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2018. december 31-ig kérelmezi, és az engedély megadásának feltételei fennállnak.

Tehát a bejelentés elmaradása bírságkockázatot jelent.

Az engedély iránti kérelmet a Szikszói Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének kell címezni és

az erre rendszeresített formanyomtatványon benyújtani, postái úton vagy személyesen. Az ügyben a Szikszói Közös Önkormányzati Hivatal Építésügyi Osztálya jár el.

A vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárás tekintetében az elérhetőségek:

Postai cím: Szikszói Közös Önkormányzati Hivatal 3800 Szikszó, Kálvin tér 1.

Személyesen:   Szikszói Közös Önkormányzati Hivatal 3800 Szikszó, Kálvin tér 1.  Építésügyi Osztály

Információ: Koncz János Levente- építésügyi ügyintéző
Szikszói Közös Önkormányzati Hivatal Építésügyi Osztálya 3800 Szikszó, Kálvin tér 1.

Tel: +46-596-451

Nyomtatvány:  http://www.szikszo.hu/lapok/onkormanyzat/nyomtatvanyok

Szikszói Közös Önkormányzati Hivatal 3800 Szikszó, Kálvin tér 1.  Építésügyi Osztály

Beadáshoz szükséges:

  • A vízjogi létesítési engedélyre vonatkozó kitöltött kérelem nyomtatvány
  • Kérelem mellékletét képező adatlap (ásott vagy fúrt kút)
  • Helyszínrajz
  • Fényképfelvétel a kútról és környezetéről.
  • 5000 Ft értékű illetékbélyeg
  • Fúrt kút esetében: A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13. § (2) bekezdésének való megfelelés igazolása.
  • Ivóvízcélú felhasználás esetén a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. ) Korm. rendelet szerinti vízminőség-vizsgálat eredményét igazoló dokumentum.